Erénynek tekinthetjük azt, ha képesek vagyunk az elfogadásra, ha mások választásaival, döntéseivel kapcsolatban nyitottak és megértőek vagyunk. Mi van azonban azokkal a szituációkkal, amikor érezzük, hogy a számunkra fontos személy elképzelései erkölcsileg megkérdőjelezhetőek, azok alapjaiban sértik azt a korábbi „egészségesnek” tűnő látásmódot, amit képviselt? Akkor is érdemes „jófejnek” maradni?